Piaci szereplők, szerződések

A villamos energia piac szereplői
A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig a szabadpiacon is ugyanaz, mint régen, hiszen változatlanul azon a hálózaton jut el a fogyasztókhoz, csak a közbenső szereplők változnak.
Régen a villamos energiát - törvényben szabályozott módon - kizárólag a nagykereskedő (a Magyar Villamos Művek Zrt.) vehette át a termelőktől, és értékesíthette az elosztói engedélyes szolgáltatók felé, akik továbbították az áramot a fogyasztóknak.
A piac liberalizációjával azonban a kiskereskedők (azaz villamos energia kereskedelmi engedéllyel rendelkező cégek) ugyanúgy átvehetik az áramot a termelőktől, mint a nagykereskedő (továbbra is az MVM), de ezzel párhuzamosan változatlanul beszerezhetik a nagykereskedőtől is a fogyasztóik ellátásához szükséges energiamennyiséget. A fogyasztók pedig – a közüzem regionális szolgáltatói monopóliumaihoz való kötöttségtől mentesülve – szabadon megválaszthatják, hogy mely kereskedőtől vásárolják az áramot.
A villamos energia piac szereplői tehát alapvetően nem változtak:
- termelők (erőművek),
- nagykereskedő, mely Magyarországon az MVM,
- kiskereskedők, azaz a villamos energia kereskedelmi engedéllyel rendelkező szolgáltatók, cégek,
- és a fogyasztók, melyeket alapvetően két nagy csoportba sorolhatunk:
- szapadpiaci fogyasztók a 3x50 Amper feletti névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező (2009. január 1-től 3x63 Amper feletti), szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek, nagyvállalatok), illetve közepes fogyasztók (üzleti fogyasztók, középvállalatok),
- valamint az ebbe a körbe nem tartozó egyetemes fogyasztók, azaz a továbbra is védett, hatóságilag felügyelt piaci kereteket élvező kisfogyasztók (kisvállalkozások), illetve a lakossági ügyfelek, akik korábbi, területileg illetékes áramszolgáltatójuktól, egész pontosan annak egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező utódjától vásárolhatják meg az államilag kontrollált áron és feltételek mellett elérhető villamos energiát.
- szapadpiaci fogyasztók a 3x50 Amper feletti névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező (2009. január 1-től 3x63 Amper feletti), szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek, nagyvállalatok), illetve közepes fogyasztók (üzleti fogyasztók, középvállalatok),
Szerződések
Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk a szabadpiacon megkötendő három szerződéstípust, azaz a hálózatcsatlakozási, a hálózathasználati, valamint a kereskedelmi szerződéseket.
Hálózatcsatlakozási szerződés
Ez a szerződés létesít jogviszonyt a területileg illetékes hálózati engedélyes és a fogyasztó között, rögzítve egy adott hálózati csatlakozási pont helyét (helyrajzi szám, illetve postai cím), annak alapvető műszaki paramétereit (feszültségszint), a rendelkezésre álló teljesítményt - mely vagyoni értéket képvisel -, valamint természetesen azt, hogy az érintett csatlakozási ponttal kapcsolatban a fogyasztó jogosult rendelkezni.
Hálózathasználati szerződés
A hálózati engedélyes a hálózatcsatlakozási és kereskedelmi szerződéssel rendelkező fogyasztó (rendszerhasználó) számára - a vonatkozó szabályozásoknak megfelelve -, ezen szerződés alapján végzi a villamos energia adott csatlakozási pontig történő szállítását, és ez a szerződés képezi - a szolgáltatás ellenértékeként - a rendszerhasználati számlák kiállításának alapját. A fogyasztónak minden csatlakozási pontjára külön hálózathasználati szerződést kell kötnie a területileg illetékes hálózati engedélyessel.
Kereskedelmi szerződés
A versenypiaci kereskedelmi szerződések minden esetben a kereskedő és a fogyasztó közötti tárgyalások eredményeként jönnek létre, és alapvetően két kategóriába sorolhatók:
- Ellátás alapú
A versenypiaci fogyasztónak egy, és csakis egy ellátás alapú szerződéssel kell rendelkeznie, ugyanis ennél a szerződéstípusnál a villamos energia értékesítője a menetrendtől való eltérés esetén is biztosítja a fogyasztó számára szükséges villamos energia mennyiséget.
- Menetrend alapú
A menetrend alapú szerződésnél a villamos energia értékesítője csak a menetrendben rögzített villamos energia mennyiséget biztosítja. Ebben az esetben a fogyasztó tetszőleges számú menetrend alapú, vagy menetrend alapú és részleges ellátás alapú szerződés kombinációjával rendelkezhet, melyekkel lefedheti villamos energia igényét.
A kereskedelmi szerződésekről bővebben…
Ellátás alapú szerződések
- Teljes ellátás alapú mennyiség toleranciasávos szerződés
E szerződéses konstrukció választásával a felhasználó a számára szükséges villamos energia teljes mennyiségét a kereskedőtől szerzi be, függetlenül az igény időbeli jelentkezésétől és lefutásától, menetrendadási kötelezettség nélkül.
Mikor érdemes ezt a konstrukciót választani? Ha várható villamos energia felhasználásának pontos időbeli alakulását a fogyasztó nem tudja előre megbecsülni, de a lehető legegyszerűbb módon, minimális kockázattal, mégis versenyképes áron, egyetlen partner közreműködésével kívánja kielégíteni teljes villamos energia szükségletét.
További részletek...
- Teljes ellátás alapú teljesítmény toleranciasávos szerződés
Ezen szerződéstípus választása esetén a felhasználó a számára szükséges villamos energia teljes mennyiségét egy partnertől szerzi be, negyedórás menetrend megadásával, mely a beszerzési kockázat csökkentését, így kedvezőbb szerződéses árat tesz lehetővé. Ennél a szerződéstípusnál van egy ún. tolerancia sáv, amelyen belül a felhasználó tényleges villamos energia felhasználása eltérhet a menetrendben megadottól.
Ezt a szerződéstípust akkor érdemes választani, ha a fogyasztó a várható villamos energia felhasználását és annak időbeli alakulását pontosan tervezni tudja, és a teljes ellátás mellett a legkedvezőbb ár elérésére törekszik.
További részletek...
- Részleges ellátás alapú szerződés
A részleges ellátás alapú szerződéskonstrukció arra az esetre ajánlott, ha a felhasználó - menetrendes szerződése keretében - energiaszükségletének egy részét már lefedte, de a fennmaradó energiaigény kielégítésére is megoldást keres.
E szerződéstípus esetén - a teljes ellátás alapú terméktípushoz hasonlóan - a ténylegesen mért energiafogyasztás képezi a pénzügyi elszámolás alapját, amelyet csökkenteni kell a menetrend alapú szerződés(ek) menetrend adataival.
További részletek...
Menetrend alapú szerződés
- Menetrend alapú szerződés esetén a kereskedő a felhasználó által megadott menetrendben rögzített villamos energia szállítására vállalkozik, a termékportfoliójában elérhető legkedvezőbb áron.
Ezt a szerződéses konstrukciót akkor érdemes választani, ha a fogyasztó villamos energia felhasználásának egy részét pontosan tervezni képes, és szeretné kiaknázni e típus – pontos tervezhetőségen alapuló – árelőnyét az ellátás alapú szerződéstípusokkal szemben. Továbbá akkor is, ha saját mérlegkörrel rendelkezik, ezért csak ilyen típusú, menetrend alapú szerződéseket köt. Ebben az esetben a felhasználó egyetlen feladata a negyedórás menetrendadás.
További részletek...